A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal betiltotta az István, a király rockopera okt. 9-re tervezett bemutatását a város sportcsarnokában, azzal az indoklással, hogy ott a jövőben csak sportrendezvényeket és a román nép történelmének eseményeit ünneplő rendezvényeket lehet szervezni. Október 3-21-e között hét erdélyi városban tervezték a bemutatót, ebből Marosvásárhely a betiltás miatt kiesik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1994. január 13.
Marosvásárhely polgármesteri hivatala leállíttatta Antonescu szobrának felállítási munkálatait /még 1993. októberében/. Ezért a döntésért a Háborús Veteránok Egyesülete beperelte a polgármesteri hivatalt. A megyei törvényszék helyt adott a kérésnek és kötelezte a városi tanácsot, hogy engedélyezze a szoborállítást. A Művelődési Minisztérium is engedélyt adott erre. A törvényszéki értékelés az első hivatalos dokumentum, amely szerint Antonescu nagy politikus volt, aki "megakadályozta a zsidók deportálását". A polgármesteri hivatal fellebbezni fog a döntés ellen. - December 15-én 12 amerikai szenátor nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejezve aggodalmát amiatt, hogy Slobozián felavattak egy Antonescu-szobrot, az avatáson a kormányt Mihai Ungheanu államtitkár képviselte. Követelik az államtitkár lemondatását, és magyarázatot kérnek Iliescu elnöktől. Ugyanakkor véleményét kérik arról, hogy hasonló akcióra készülnek Kolozsváron, Szatmáron és Pitestin. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./ A marosvásárhelyi törvényszék ítélete szerint "akik ellenzik szobrának felállítását, úgy tekinthetők, mint nemzet és országidegenek. Marosvásárhely Ion Antonescu hazájának része, ahol megilleti, hogy szobrot emeljenek tiszteletére." /Új Magyarország, jan. 14./ Kincses Előd kiegészítette ezt a hírt: a Maros Megyei Törvényszék 2625/1993. dec. 10-i ítélete törvénytelen, azt a Vatra Romaneasca alapító alelnöke, Ion Sabau bíró hozta. Az ítélet indoklásával kapcsolatban, hogy Antonescu ellenezte a zsidók haláltáborba hurcolását, Kincses Előd idézi Matatias Carp Holocaust Romániában című könyvének adatait: a román katonaság és rendőrség aktív közreműködésével 340 ezer zsidót pusztítottak el. /Népszava, jan. 17./ Előzmény: 1993. okt. 23,25,30-i jegyzet.
1997. április 22.
Április 22-én, kedden a Képviselőházban Kerekes Károly Maros, és Márton Árpád Kovászna megyei képviselők politikai nyilatkozatban válaszoltak Lazar Ladariu Maros, illetve Petre Turlea Kovászna megyei RNEP-képviselők újabb magyarellenes, uszító vádaskodásaira és hazug állításaira a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által kiírt versenyvizsgával, illetve a Hargita és Kovászna megyei románok állítólagos elmagyarosításával, üldözésével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./
1997. július 19.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én közleményt adott ki:
Románia kormánya, a parlament által elfogadott programja révén elkötelezte magát, hogy Románia Alkotmánya 20. szakaszának megfelelően jóhiszeműen alkalmazza azokat a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, amelyeket Románia aláírt. Az újraközölt 69/1991. számú Helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó 22/1997-es számú kormányrendeletnek a helységnevek kisebbségi nyelven történő feliratozásáról szóló rendelkezése alapján Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala hozzálátott a kétnyelvű helységnévtáblák felállításához. Megállapítva, hogy Marosvásárhely megyei jogú város kétnyelvű feliratainak engedély nélküli és provokatív eltávolításával nyilvánvalóan megszegték az érvényben lévő törvényeket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége a következő Állásfoglalást teszi közzé:Azok az akciók, amelyeket a Románia kormányprogramjával szemben ellenséges politikát folytató erők szerveztek júl. 18-án Marosvásárhelyen, lábbal tiporva az ország törvényeit és a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket, súlyos károkat okoznak Románia demokratizálódási folyamatának és euroatlanti integrációjának. Úgy véljük, hogy a Marosvásárhelyen történtek semmibe veszik és csorbítják azokat a közös erőfeszítéseket, amelyeket az ország állampolgárai tesznek, nemzeti hovatartozástól függetlenül, a demokratikus értékek érvényre juttatásáért, a többség és kisebbségek békés együttéléséért. Felhívjuk Marosvásárhely összes polgárait, nemzetiségi különbség nélkül, hogy ne üljenek fel e provokációknak, és kérjük a Kormány Főtikárságát, a Belügyminisztériumot, Maros megye Prefektúráját, tegyenek meg minden intézkedést és támogassák Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát az Alkotmány és a hatályos törvények tiszteletben tartásában és gyakorlati alkalmazásában.Ugyanakkor követeljük mindazoknak a szervezeteknek, természetes személyeknek, illetve köztisztviselőknek a felelősségre vonását, akik bármilyen módon hozzájárultak ehhez az akcióhoz, súlyos károkat okozván az ország megítélésének és a demokratikus intézményeknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./
1999. október 18.
Okt. 16-án Marosvásárhelyen közel százan vettek részt a Kultúrpalotában tartott tudományos ülésszakon. Az 1989-es decemberi forradalom tanúi elnevezésű rendezvényt a marosvásárhelyi December 21. Egyesület, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a Megyei Múzeum szervezte. A felszólalók aláhúzták: annak ellenére, hogy még nem létezik egy egységes, minden félremagyarázást kizáró kép a tíz évvel ezelőtti eseményekről, remélik, a közeljövőben győzedelmeskedik az igazság. /Az 1989 decemberi eseményekre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
2000. április 25.
Ma az egyetlen magyar nyelvű, az egész Kárpát-medencét átfogó nemzetközi orvosi konferencia a marosvásárhelyi TDK /Tudományos Diákköri Konferencia/, melyet hetedszer március 14-15-én tartottak meg Marosvásárhelyen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) egyik termében. A szervező a vásárhelyi Magyar Diákszövetség volt. Az idén is sok neves előadó érkezett Magyarországról. A konferenciáról Venczel László orvostanhallgató, a TDK elnöke adott tájékoztatást. Az első konferenciát 1993-ban tartották. A mostanira Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Temesvárról, Nagyváradról, a négy magyarországi egyetemről /Szeged, Pécs, Budapest, Debrecen/, valamint Újvidékről, Kassáról és Pozsonyból hívtak előadókat. A konferencia nyelve a magyar. Hét szekcióban zajlott a dolgozatok bemutatása, ezenkívül volt négy poszter szekció, ahol nem előadások hangzottak el, hanem poszteren mutatták be az adott témát. Idén 240 dolgozatot mutattak be a hallgatók, ebből 210 Marosvásárhelyen készült. - A konferencia megrendezésének költségeiben szponzorok segítettek, továbbá az Illyés Alapítvány és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. - Romániában a magyar orvostanhallgatók számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy anyanyelvükön mutassák be tudományos munkáikat. A többi hazai diákkonferencia román nyelven zajlik. /Máthé Éva: Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencia - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2000. augusztus 25.
Aug. 21-23-a között a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal képviseletében Csegzi Sándor alpolgármester és dr. Benedek István, a helyi tanács egészségügyi, társadalomvédelmi bizottságának elnöke részt vettek a Kecskeméti Hírös Hetek rendezvényein. Marosvásárhely képviselői megbeszéléseket folytattak a Kecskemét - Marosvásárhely baráti társaság magyarországi tagjaival. Körvonalazódott egy Kecskemét Marosvásárhelyen elnevezésű tanügyi, kulturális rendezvény programja, amelyet október közepén szerveznének meg. Üzletember- találkozó is lesz, amelyen részt vesznek a magyarországi Investment and Trade Development Agency vezetői is, akik feltérképezik a romániai befektetési lehetőségeket, lajstromozzák a magyar vállalkozók sajátos gondjait. Az alpolgármester a Kecskemét angol, török, német és szlovák testvértelepüléseinek a delegációival együtt részt vett az európai pénzalapokra való pályázati lehetőségekről szóló tanácskozáson. Itt több olyan határokon átnyúló ötlet is elhangzott, amelybe Marosvásárhely is bekapcsolódhatna. Ezek közül egy Coventryvel közösen fogalmazódott meg. Az angolok megígérték, hogy átadják a náluk sikeresen alkalmazott hulladékgazdálkodási rendszert. /Októberben üzletember- találkozó Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2000. december 15.
December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2001. március 31.
Dr. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester arra a hírre, hogy csökkenteni kell a polgármesteri hivatalban dolgozók létszámát, kijelentette, hogy a kormány nem szólhat bele a tevékenységükbe. A helyi tanácsok autonóm intézmények. Florea a kormány utasítása nélkül 257-ről 187-re csökkentette a tanács alkalmazottainak a létszámát. Florea hangsúlyozta, hogy abnormálisnak tartja a tanácsnak az etnikai hovatartozás szerinti osztódása. A természetes az lenne, ha a tanácsülésen szakbizottságok szerint helyezkednének el a tanácsosok. Máthé Éva, a lap munkatársa megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban egyre kevesebb a magyar nemzetiségű személy. Florea leszögezte, hogy ő nem tett ki egy magyart sem. Az újságírónő emlékeztetett, hogy az osztályvezetők mind román nemzetiségűek. Azelőtt volt köztük több magyar is. Florea polgármester kijelentette: Az okos magyarok immár Magyarországon dolgoznak, vagy itt jól menő cégeket vezetnek. Szerinte a magyarok nem jelentkeztek a versenyvizsgákra. /Máthé Éva: A marosvásárhelyi polgármester azt állítja: Az okos magyarok immár Magyarországon dolgoznak!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2001. április 10.
Nyolcadik alkalommal szervezte meg a hét végén, Marosvásárhelyen a Tudományos Diákköri Konferenciát a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség. Ennek keretében orvostanhallgatók (és nemcsak ők) általános orvostudományi, fogorvostudományi és gyógyszerészettudományi témakörökről tartottak előadást. A hallgatók a Kárpát-medence országaiból érkeztek, legtöbb természetesen Romániából és Magyarországról. Az Egyesült Államokból, Svédországból, Magyarországról Németországból érkeztek neves szakorvosok, egyetemi tanárok, hogy előadást tartsanak. Fő támogatók: a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Magyar Oktatási Minisztérium, a Maros Megyei Tanács, a Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiája, az Illyés Közalapítvány valamint különböző cégek és más alapítványok. /Máthé Éva: Diákköri konferencia - nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2001. július 19.
Júl. 18-án a Demokrácia Kollégiuma VII. évfolyamának záróülésére és a kollégisták tanácsülésére került sor a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tanácstermében. A Demokrácia Kollégiuma céljáról, tevékenységéről Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke beszélt. Az egyéves kollégium lehetőséget nyújt román, magyar és más nemzetiségű fiataloknak a jogállam alappilléreinek megismerésére, az állami intézmények működésének megértésére, a demokratikus jogok gyakorlására. A demokrácia kollégiumában eddig 161 diák vett részt. A diákok egyhetes bukaresti és budapesti tanulmányúton is voltak. Meglátogatták a parlamentet, találkoztak a képviselőkkel, nagykövetekkel. Az oktatási program célja a másság felmutatása és elfogadtatása. /Simon Virág: 24 kollégista tanácsosi szerepben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
2002. március 2.
Alig néhány nap van hátra a közigazgatási törvény márc. 7-ére megszabott határidejéig: eddig az időpontig minden településen, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező a két-, esetenként többnyelvű helységnévtáblák, intézményneveket jelző feliratok felszerelése.A Szilágy megyei tanács alelnöke, Fekete Szabó András szerint a megyei tanácsnál bárki fordulhat magyarul is a hivatalokhoz, hiszen minden jelentős osztályon van magyar szakember. Zilahon azért nincs magyar helységnévtábla, mert a város lakosságának alig valamivel több, mint 20 százaléka magyar ajkú, de az adminisztratív szempontból hozzátartozó falvakkal együtt már a kritikus 20 százalék alá esik az arány. A Máramarosi RMDSZ területi elnöke, Ludescher István elmondta, a régióban kilenc település esik a jogszabály hatálya alá, ezek többségében nem okoz gondot a törvény alkalmazása, hasonló a helyzet a történelmi Máramaros három településén is. Kolozs megye legtöbb olyan településén, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot, a napokban kiteszik, vagy már megrendelték a magyar nyelvű helységnévtáblákat – nyilatkozta Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Magyarszováton létezett magyar nyelvű helységnévtábla, azonban a helyi rendőrfőnök akkor megbírságolta emiatt az önkormányzatot. Aranyosegerbegyen a polgármester nem akar magyar anyanyelvűeket alkalmazni a hivatalba. Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem ismeri el az 1992-es népszámlálás eredményeit, így továbbra is megtagadja a helyi közigazgatási törvény alkalmazását. A kolozsvári helyzeten csak a kormány segíthetne. Háromszéken nem okoz jelentős gondot a közigazgatási törvény alkalmazása, a tanácsülések többsége is tavaly nyár óta két nyelven zajlik. Furcsa kivétel Sepsiszentgyörgy, ahol a városi tanács három román nemzetiségű képviselője visszautasította a fülhallgatók használatát. Albert Álmos polgármester törvényesnek ítéli a fordítógép használatát. Kovásznán a román feliratok okoznak gondot. A Kovászna megyei önkormányzat március végéig fejezi be a megyei utak mentén található táblák kétnyelvűsítését. Maros megyében, Makfalva községben már decemberben elkészültek és felkerültek a középületekre a kétnyelvű táblák. A hivatalban mindkét nyelven beszélnek, az ügyeit intéző személy igényének megfelelően. A Marosvécséhez tartozó magyarlakta településeken még az ősz folyamán kitették a román és magyar nyelvű táblákat a falvak bejárataihoz is, akárcsak a közintézmények homlokzataira. Szászrégenben most szerelik fel a kétnyelvű táblákat.Arad megyében a táblák többsége már a helyén van Zimándköz esetében előfordult, hogy a nappal kitett táblát másnapra ismeretlen tettesek összefirkálták. Szatmár megye 84 helységében haladja meg a magyar nemzetiségű lakosok számaránya a 20 százalékot. A legtöbb polgármester már megrendelte a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákat, ezek gyártása, illetve kihelyezése folyamatban van. Nagykárolyban és Tasnádon már hosszabb ideje ki vannak téve a többnyelvű helységnévtáblák. Nem készültek kimutatások arról, mekkora a magyar nemzetiségű alkalmazottak aránya a helyi közigazgatásban. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere szerint a köztisztviselők nagy hányada beszéli a magyar nyelvet.Brassó megyében – tájékoztatott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök - a kétnyelvű táblát már a régi közigazgatási törvény értelmében kitették Alsórákoson (60,2%) és Apácán (51%). A falu magyar nevét jelző tábla áll Ürmös (30,7%) és Tatrang (40%) bejáratánál is. Legutóbb, az idén Négyfalu (27%) peremére tették ki a kétnyelvű táblákat. Sok helységben viszont megvan a szükséges 20% százalék, mégsem került még ki a táblára a helység magyar neve. Ilyen helyzetben van Bodola (27,9%), Kaca (32,4%), Keresztvár (30,5%), Kőhalom (22,5), Olthévíz (32%), Sárkány (20,3%), Szászhalom (33,6%) és a földvári meg a botfalusi gyártelep. Bodolán a polgármesteri hivatal titkára, aki az ortodox pap felesége, kiírta a titkárság ajtajára, hogy »Itt nem lehet magyarul beszélni«. Az RMDS kivizsgálta az ügyet. Végül levették a titkárság ajtajáról a táblát. Temes megye megközelítőleg negyven vegyes lakosságú települése közül egyelőre még egyikben sincs két- vagy többnyelvű helységnévtábla. Székelyudvarhelyzínmagyar vidék. A színmagyar települések vezetői már évekkel ezelőtt gondoskodtak róla, hogy a faluvégi tábla ne csak az állam nyelvén adja a látogató tudomására, hova érkezett. Beszterce-Naszód Hunyad megye: hat település van, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot, ezek közül csupán Lozsádon fogadja kétnyelvű helynévtábla az arra járókat. A többi öt település Csernakeresztúr, Rákosd, Alpestes és Hosdát, illetve Sztrigyszentgyörgy – elöljárói már megrendelték a kétnyelvű táblákat. Marosvásárhelynek kilenc bejárata van, ám ezek közül csak háromnál olvasható a helység megnevezése három nyelven; ezek sem felelnek meg a törvény előírásainak, mert a magyar és német nyelvű megnevezés más színnel és kisebb formájú betűkkel hirdeti a város nevét, mint a román nyelvű. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal bejáratánál kétnyelvű táblák vannak kifüggesztve, a prefektúra és a megyei önkormányzat palotáján viszont csak román nyelvű feliratok ékeskednek.Maroshévíz: megrendelték a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek remélhetőleg a jövő héten meg is érkeznek. Maroshévíz magyar lakosságának aránya 29 százalék. A városban nincsenek feltüntetve a magyar intézménynevek a közigazgatási törvény hatálya alá eső épületeken, és az önkormányzat határozatait is csak román nyelven teszik közzé. Csíkszereda: az önkormányzati hatáskörű hivataloknál kétnyelvű a feliratozás, néhány minisztériumi alárendeltségű intézménynél még mindig csak egy nyelven van feltüntetve a megnevezés. Szemet szúrnak továbbá az országos főutak mentén elhelyezett egyes helységnévtáblák is.Balánbánya a csíki régió egyetlen olyan települése, ahol a magyarság kisebbségben van. A hozzávetőlegesen 30 százalékban magyarok által lakott bányaváros bejáratánál már régóta van kétnyelvű helységnévtábla, az intézmények, iskolák, a polgármesteri hivatal elnevezéseit már magyarul is feltüntették. Az önkormányzat belső dokumentumai román nyelvűek, de képviselőtestületi-határozat született arról, hogy ezeket szükség esetén lefordítják az erre kijelölt személyek, a tanácsi határozatokat már eddig is két nyelven tették közzé. Az utcanévtáblák legnagyobb része is kétnyelvű. /Rövidesen lejár a közigazgatási törvény által előírt határidő. Kötelezőek lesznek a kétnyelvű feliratok. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./
2002. december 23.
Maros megyében 21-en, közülük hatan - Adrian Hidos, Tamás Ernő, Pajka Károly, Ilie Muntean, Hegyi Lajos és Bodoni Sándor - Marosvásárhelyen estek el az 1989. decemberi forradalomban. Emléküknek áldozott a Mártírváros Napjai elnevezésű rendezvénysorozat a Megyei Forradalmi Mozgalom öt szervezete, a prefektúra, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a Megyei Tanács szervezésében. Dec, 21-én a megyeszékhely valamennyi közintézményénél félárbocra engedték Románia nemzeti zászlaját. Délben a mártír hősök emlékművénél megemlékező istentiszteletet tartottak. A forradalmárok Marosvásárhely Koronka felőli bejáratához indultak, ahol hivatalosan is felavatták a háromnyelvű mártírváros feliratú táblát. Hasonló táblákat állítottak fel a múlt hét folyamán Marosvásárhely valamennyi bejáratánál. /Nagy Annamária: Koszorúzás és táblaavatás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./
2003. április 1.
A Patrir nevű Román Békeintézet szervezésében immár több mint egy hete tartó gyertyás tüntetést tartanak Kolozsváron, minden este a Mátyás-szobor előtt. Az első tüntetésen mindössze tizenöten jelentek meg, egy hét alatt azonban átlagosan 80-100-120 ember jött el a gyertyás tiltakozásra. A politikai pártok elzárkóztak a békeaktivistáktól. A gyertyás tüntetéseken részt vettek az ökumenizmus eszméjét hirdető Fokoláré mozgalom tagjai is, római katolikus, görög katolikus, ortodox, református és más felekezetek hívői. Marosvásárhely polgármesteri hivatala eddig nem adott engedélyt hasonló tüntetésre. /Makkay József: Kolozsvári tüntetés a békéért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
2003. június 26.
Borbély László RMDSZ-képviselő június 24-i, a képviselőházban elhangzott felszólalásában a bíróságok működésében jelentkező elfogultságot tette szóvá: "Ha sürgősen be kívánunk lépni az Európai Unióba, be kell tartsuk adott szavunkat, ami azt jelenti, hogy a törvényeket tiszteletben kell tartani, a történelmi múltat el kell fogadni és az összes felelős tényező cselekedeteinek átláthatónak, kétértelműségtől és tendenciózus, konjunkturális értelmezéstől mentesnek kell lennie" - jelentette ki. Majd így folytatta: "Sok szó esett már a romániai igazságszolgáltatás reformjáról. A bírák elmozdíthatatlanok, a létrehozott rendszer általános keretet biztosít a hatalmi ágak szétválasztásához. S ez jó! Mégis, időnként olyan döntéseknek lehetünk tanúi, amelyek azt bizonyítják, hogy továbbra is élnek idejétmúlt felfogások, önkényes magatartások. Most kifejezetten a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság azon határozatára gondolok, mely a román állam által 1948-ban jogsértően államosított, a római katolikus egyház birtokában levő ingatlan tulajdonjogára vonatkozik. Akkor, az állami szervek "hanyagsága" következtében, az államosítást nem vezették be a telekkönyvbe. 1990. után a katolikus egyház bírósági úton kérte a tulajdonjog elismerését, lévén, hogy a telekkönyvi bejegyzések értelmében ez mindig is megillette. A per 8 éven át húzódott, majd 2003 februárjában a Maros Megyei Törvényszék helyt adott a katolikus egyház igényének, tekintettel a 2002. évi 501. sz., az egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatásáról szóló törvényre. Ezt a jogszerű döntést felülbírálva, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság a következőket határozta: 1948-ban az állam "mulasztott", amikor a telekkönyvbe nem jegyezte be az államosítás tényét, és ezáltal tulajdonképpen szentesítette az 1948-as államosítást. A helyzet ellentmondással teli és tragikomikus. Elsősorban azért, mert a 2002. évi 501-es törvény végrehajtására létrehozott bizottság épp a napokban kezdte meg az egykor egyházi tulajdonban levő ingatlanok visszaszolgáltatását. Remélem, hogy a szóban forgó ingatlant is hamarosan visszaszolgáltatják a katolikus egyháznak, visszaállítva a tulajdonjogot, mely 8 év alatt nem tudott érvényesülni az igazságszolgáltatás dzsungelében. S ha már a bíróságok döntéseiről beszélünk, szeretnék felhozni még egy ügyet, mely kapcsolatban van a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és jelképek, valamint a béke és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésében bűnös személyek kultuszának tiltásáról szóló kormányrendelet alkalmazásával. Ennek az érvényben levő kormányrendeletnek az életbe lépését követően több helyen megváltoztatták az utcák, terek neveit, illetve eltávolították Ion Antonescu tábornagy szobrait, így Marosvásárhelyen is. De a helyi tanács döntését követően egy szervezet beperelte a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt és a marosvásárhelyi bíróság első fokon helyt adott azok panaszának, akik kifogásolták a Ion Antonescu sétány átkeresztelését Vár sétányra. Íme, hogy sikerül a bíróságnak megakadályozni a kormány üdvözlendő kezdeményezését, keresztülhúzni a politikai akaratot." /Lejárt a kétszínű magatartás ideje. Borbély László képviselőházi felszólalása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./
2003. július 14.
Júl. 9. és 12. között négynapos képzést tartott a Romániai Magyar Nők Fóruma Marosvásárhelyen, a British Council támogatásával. A felkészítőn a helyhatóságokban tanácsosi vagy köztisztviselői funkciót betöltő nők vettek részt az ország különböző régióiból, illetve olyanok, akik az elkövetkezendőkben a közigazgatásban óhajtanak tisztséget vállalni. A tanácskozáson meghívottként előadást tartott Virág György, a megyei tanács elnöke, Csegzi Sándor alpolgármester a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal működését, a tanács és a polgármester viszonyát, feladatkörét, hatáskörét ismertette. Az előadások között a résztvevők úgynevezett terepmunkát is végeztek, közvélemény-kutatást, felméréseket végeztek, összeállítottak egy kampánytervet. Dudás Annamária, az RMFN elnöke sikeresnek nevezte a rendezvényt. /(mózes): Tanácskozott az RMNF. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
2003. július 21.
Félsziget elnevezéssel ifjúsági és diákfesztivál kezdődött júl. 19-én Marosvásárhelyen. A szervezők arra számítanak, hogy az ötnapos rendezvénysorozaton legalább húszezer fiatal vesz majd részt. Ezzel párhuzamosan Tusnádfürdőn júl. 20-án kezdetét vette a XIV. Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem. A Félsziget fesztivált a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezi magyarországi és romániai alapítványok, a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal támogatásával. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke elmondta: a rendezvény neve tükrözi, hogy a marosvásárhelyi esemény a budapesti Sziget fesztivál "kistestvére" akar lenni, noha nem tudja felvenni a versenyt azzal. A fesztiválon több vezető romániai és magyarországi politikus tart majd előadást. A Félsziget fesztivál rendezési költségeihez a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 4,5 millió forinttal, az Illyés Közalapítvány 1,6 millió forinttal járult hozzá. A szervezők szerint a rendezvény várható költségei 1-1,5 milliárd lejt - 6-10 millió forintot - tesznek ki. A bálványosi tábor a csíkszeredai Role együttes koncertjével kezdődött, s azt felkeresi Orbán Viktor volt magyar kormányfő is. A Tusványos egyes résztvevői azt nehezményezik, hogy míg a magyar kormány a Félszigetet hétmillió forinttal támogatta, a tusnádi tábor megrendezésére mindössze másfél millió forintot biztosított. Az RMDSZ vezetősége ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy tavaly az RMDSZ ellen fellépő ifjúsági szervezetek 48 millió forintnyi magyarországi támogatásban részesültek, miközben azokat a szervezeteket, amelyek ezt nem voltak hajlandók megtenni, csupán kétmillió forinttal támogatták. /Félsziget Marosvásárhelyen, Tusványos Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2003. október 10.
Gazdag programmal kezdték az új évadot a romániai magyar színházak, azonban a tervek megvalósítását az anyagi gondok gátolják. Kovács Levente, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatának vezetője emlékeztetett arra, hogy a színház költségvetését nem a román művelődésügyi minisztérium, hanem a Maros megyei tanács és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal biztosítja. A megyei hatóságok azonban még nem rendelkeznek a színházvezetéshez szükséges tapasztalattal, emellett a költségvetés egyötödének megfelelő, nemrégiben a helyi tanács által jóváhagyott támogatás folyósításával is gondok voltak. Magyarországi támogatások nélkül az utóbbi négy évben egyetlen darabot sem vihettek volna színre. A helyi költségvetés csak a fizetéseket és az épület állagának megőrzését képes biztosítani. "Nem tisztességes, hogy egy kéttagozatos - román és magyar - színház keretében a magyar társulat csak a magyarországi támogatásoknak köszönhetően létezhet, míg a román társulat költségeit teljes mértékben a helyi költségvetésből fedezik" - mondta a társulatvezető. A kolozsvári Magyar Opera legnagyobb gondját a nagymértékű kivándorlás jelenti, ami akár az intézmény megszűnésével is járhat. Simon Gábor igazgató szerint 1950-től kezdve több mint száz művész hagyta el a kolozsvári művészeti intézményeket. Ennek az a fő oka, hogy a művészek Kolozsváron rendkívül rosszul keresnek. A Csíki Játékszín éppen az anyagi gondok miatt főleg "befogadó" színházként működik, nincs annyi pénze, hogy csak önálló produkciókat készítsen. Így az idei évad három nagy előadásából egy, a három gyermekelőadásból pedig kettő vendégelőadás. A művészek bérét és a produkciós költségek egy részét a helyi önkormányzat biztosítja. Emellett a színház vezetése infrastruktúra-fejlesztésre, illetve egy-egy produkcióra szóló pályázat útján próbál pénzeket előteremteni. A pályázatok többségét a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, az Illyés Közalapítványtól, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól nyerték. A Tomcsa Sándor Színház fenntartója Székelyudvarhely önkormányzata, költségeinek fedezéséhez azonban más anyagi támogatókra is rászorul. Itt is elsősorban a magyarországi források jelentik a mentőövet. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház számára is kevés a megyei tanács által adott pénz. A magyarországi támogatásból fedezhető a vendégrendezők honoráriuma, a díszlet- és jelmezköltségekhez szükséges összegekhez különböző pályázatok útján jutnak. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata is csak "vegetálni" tudna a helyi önkormányzat pénzéből. Az idei ötvenedik évfordulóra azonban a megyei tanács külön keretet szavazott meg az intézmény számára. Ebből a színház szeretné felújítani a stúdióját, felújítani és bővíteni tervezi néhány helyiségét, így az öltözőt is. /Garzó Ferenc: Romániai magyar színházak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 10./
2003. október 24.
Marosvásárhelyen a középkori vár udvarán, a Vártemplom közvetlen közelében régészeti ásatások folynak. A Maros Megyei Múzeum régészei nemrég a vár egyik bástyaépületében rögtönzött kiállítást szerveztek a feltárt anyagból. Az ásatásokat Soós Zoltán fiatal régész vezeti, aki elmondta, hogy a marosvásárhelyi vár udvarának feltárása a hatvanas években kezdődött, amikor beindult a vár restaurálása, azonban akkor tabutéma volt a középkor, így nagyon kevés információt közöltek a talált anyagról. Az újabb feltárást 1999-ben kezdték el. A reformáció idején a városnak két temploma volt, és valószínűleg mindkettőt nem tudták fenntartani. A ferences kolostort elbontották, anyagát beépítették a később épült erődítménybe. Teljesen egyedi régészeti lelet, hogy találtak egy 15. századi téglajárdát. A téglajárda alatt egy nagy pusztulási réteget találtak - égésnyomokkal. Tehát korábban létezett egy faépület, ami valamikor a 14. század második felében megsemmisülhetett. Nagy Lajos korából pénzérméket is találtak. Ezek Vásárhely területén a legkorábbi magyar éremleletek. Amikor a kolostor faépülete leégett, a 14. század végén épült a kőkolostor, annak a részeit is megtalálták. A feltár gazdag középkori kályhacsempe-anyag szintén egyedi. A csempe a Mátyás-korból ered. A történetírás még nem tisztázta, hogy melyik királyunk - esetleg Könyves Kálmán vagy Szent László - székelyeket telepített keletre, a 11., 12. századból elég sok települést feltártak Medgyes, Segesvár környékén. Most kiderült, hogy Maros szék is székelyek által korán megszállt telepek közé tartozott. Erre eddig nem volt bizonyíték. 1442-ig a ferenceseknek valószínűleg Marosvásárhely volt a központja, azután hozták létre a csiksomlyói kolostort. - Ma már a román történészek java része is elveti a dák-római kontinuitáselméletet. A város vezetősége is óvatosan bánhatna ezekkel a fogalmakkal. Az ásatásokat 1999-ben a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, 2001-ben a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, 2003-ban pedig a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal finanszírozta. Görgényszentimrén a jelentős középkori várral foglalkoznak, ez volt az Erdélyi Fejedelemség legnagyobb, egyik legjelentősebb vára. Görgényszentimrén eddig egy 16. századi lakóépületet találtak. Alatta egy korábbi ház falai is előkerültek. A kerámialelet szerint 14. századi épületről lehet szó. Gótikus faragott köveket is találtak, amilyeneket ezen kívül csak egy Gyulafehérvár melletti püspöki várban tártak fel. /Máthé Éva: Régészeti ásatások Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2003. november 21.
A Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője, Haller István, a sajtó nyilvánossága előtt ismertetett néhány, az emberi jogokat súlyosan sértő esetet Maros megyéből. Ezekből kiderül, hogy az ügyészség, a bíróság, vagy akár a helyhatóságok nemegyszer visszaélnek a hatalmukkal, és sokan kerülnek miattuk hátrányos helyzetbe. A legsúlyosabb eset, amikor egy alig 20 éves kiskatona hanyagság és nem megfelelő gyógykezelés miatt meghalt. N. F. A. sorkatona volt Nagyszebenben. Két egymást követő napon jelentkezett az egység orvosánál fejfájás, láz, szédülés, hányinger-panaszokkal. Az orvos Paracetamolt, Algocalmint, Trecidet írt fel, majd kiképzésre küldte. A következő napon a kiképzésen elájult, majd a kórházban meghalt - mondta el Haller István. A fiú anyjának semmiféle magyarázatot nem adtak a halál okával kapcsolatosan. Az anya panaszt tett a brassói katonai ügyészségen, továbbra sem méltatták válaszra. A Pro Európa Liga két ízben küldött levelet a brassói ügyészséghez, amelyre 2001 novemberében válaszoltak: "a kérés ellenére, a Szeben Megyei Törvényszéki Orvostani Intézet (SBTOI) nem tette meg a szükséges ténymegállapításokat". 2002 januárjában a brassói katonai ügyészség (BKÜ) "megállapította, hogy a kezelés megfelelő volt, és semmi sem igazolja, hogy egy másfajta kezeléssel az elhalálozás elkerülhető lett volna". Utólag, 2002 júniusában, a BKÜ újabb levelet küldött az anyának, kijelentve, hogy "a nyomozás során" kiderült, hogy a halált a "Waterhouse-Friderichsen kór" okozta. Ez a nem kezelt agyhártyagyulladás nyomán léphet fel. Utólag az is kiderült, hogy a fent említett kórt rögtön a halál beállta után diagnosztizálták, ennek ellenére másfél éven át félrevezették az anyát. A katonai egység orvosa ellen gondatlanságból elkövetett emberölés, a törvényszéki orvostani intézet ellen hivatali visszaélés, a brassói főügyész ellen hivatali visszaélés, és hamisítás miatt beadott bűnügyi panaszokat a katonai ügyészségek visszautasították azzal, hogy a vádak megalapozatlanok. Az ügy jelenleg a Bukaresti Katonai Fellebbviteli Bíróságra került. Bár a panaszt október elején tették, választ még nem kaptak. Másik ügy: H. G.-t 1991-ben 12 év börtönre ítélték gyilkosság vádjával. 9 évet letöltött, és ártatlansága tudatában tanúvallomásokat kért az ügy tisztázása érdekében. E tanúvallomásoknak megfelelően, nem H. G. követte el a gyilkosságot, hanem az első tanú, akit hozzá közelálló személyek támogattak. H. G. a Maros Megyei Törvényszékhez fordult az ügyével. A tanúk meghallgatása nélkül utasították vissza a kérését, ugyanezt tette a megyei fellebbviteli bíróság is. További eset: Gy. V.-nak saját háza volt Marosvásárhelyen. A kommunista rezsim idején lebontották és a család máshol kapott egy lakrészt. 1991-ben lakáscserét igényelt. Hivatalosan is lakhatatlannak minősítette lakrészét, mégsem sikerült más lakáshoz jutniuk. Bár rendesen fizetik a közköltséget, nincs fűtés, meleg víz, sokszor az ivóvizet is elveszik a szomszédok adóssága miatt. Most megszüntették az áramszolgáltatást is. Gy. V. beperelte a lakáshivatalt és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát, normális lakáskörülményeket követelve. Első fokon pert nyert, másodfokon azonban megváltoztatta a kérést, és más lakrészt igényelt. Mivel a lakástörvényben nincs ilyen előírás, Gy. V. elveszítette a pert. Egy újabb per során az igazságszolgáltató szervek, tévesen, arra hivatkoztak, hogy az ügyet már egyszer tárgyalták. Ezért a panaszos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. További eset: L. A. megnyert egy tulajdonba való visszahelyezési pert Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalával szemben. Bár az ítélet végleges, a polgármesteri hivatal nem hajlandó végrehajtani, mert, úgymond, nincs olyan beltelek, amit a panaszosnak adhatnának. Végül a segesvári Gota Alexandru esete, aki egyike a S.O.S. Segesvár kezdeményezőinek. Még a kampány idején megpróbálták megfélemlíteni, s ez nem ért véget máig sem. Dorin Danesan, Segesvár polgármestere rágalmazó cikket tett közzé a helyi lapban, amelyben mind szakmai, mind emberi méltóságában sértette. Haller István szerint az eset újabb bizonyítéka a hatóságoknak a civil társadalom visszaszorítására irányuló szándékainak. /Maros megyében súlyosan megsértik az emberi jogokat! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./
2004. május 28.
Marosvásárhelyen a polgármesteri hivatal február óta nem törleszti a Népújsággal (Impress Kft.) szemben fennálló tetemes tartozását a lap által elvégzett szolgáltatásért. A máj. 27-i tanácsülésen Dávid Csaba kérdésére a polgármester azt a választ adta, hogy "hamis állítás", miszerint a polgármesteri hivatal ne fizetné rendszeresen a megküldött számlákat. Dorin Florea szerint mindössze kis hátralékuk van. A "kis hátralék" 99 millió 365 ezer 358 lej. A hivatal mindössze öt idei számláját egyenlítette ki. 26 "függőben" van. Az adósság felvetését a polgármester azzal a megjegyzéssel próbálta elütni, hogy az "tipikus locsogás" a választások idején. /Téma a tanácsülésen: Mennyivel tartozik a Népújságnak a polgármesteri hivatal? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
2004. szeptember 22.
Ha a hó lehull, nagy bajban lesznek az előadásokkal, ismertette helyzetüket Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. Marosvásárhely büszkeségéről, az ország egyik legszebb színházépületéről van szó: a színpadra beesik az eső. Százmilliárd körüli összeg kellene a felújításhoz és 29 milliárd a színház összköltségvetése (ez Bukarestben egy-két előadás anyagi háttere). A polgármesteri hivatal nem hajlandó segíteni, mert az épület nem a városé. /Nagy Botond: A Kabriószínház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
2004. szeptember 23.
Szept. 24-én Régi könyvek erdélyi könyvtárakban címmel konferencia kezdődik Marosvásárhelyen, a Teleki Téka rendezésében. Húsz jeles előadó érkezik határon innen és túlról. Kiállítják a Téka 67 ősnyomtatványát, erre még nem volt példa az intézmény történetében. Az előadáscímek közül: Könyvnyomtatás az Erdélyi Fejedelemségben, A pálos rend tövisi kolostorának könyvtára a XVIII. században, Kéziratos graduálok az erdélyi református egyházközségi könyvgyűjteményekben, Régi nagyenyedi könyvek a Teleki-Bolyai Könyvtár állományában. A rendezvénysorozatot a bázeli Teleki Téka Alapítvány, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Maros Megyei Tanács támogatta. /Nagy Botond: Premier a Teleki Tékában. Láthatók lesznek az ősnyomtatványok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./
2005. augusztus 8.
Augusztus 6-án rendezték meg nyolcadik alkalommal Marosvásárhelyen a Forró Szívek fesztiválját a Romák Demokrata Szövetsége, az Aven Amentza tánccsoport, a Polgármesteri Hivatal, valamint a tanács támogatásával. A fesztivál főszervezője, Venczi János elmondása szerint 1998 óta minden évben sor kerül a fesztiválra, melynek célja elsősorban a hagyomány megőrzése. Magyarországi tánccsoportok is felléptek. /Magyari Imola Andrea– Koszta Enikő: Forró szívek fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./
2005. október 12.
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség két év után harmadik alkalommal adta ki a magyar oktatási minisztérium, ifjúsági minisztérium, az Illyés Közalapítvány, megyei tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, gazdasági egységek támogatásával Gólyafüzetét, amelynek újdonsága, hogy kétnyelvű, magyar és román nyelvű információkat egyaránt tartalmaz. Az 1200 példányszámban kiadott füzetecske „kísérőtárs kíván lenni a mindennapok nehézségeiben” – emelte ki Hadnagy László, az MMDSZ elnöke. A diákszövetség adatai szerint az idei tanévben közel 2700 elsőéves diák kezdte el egyetemi, főiskolai tanulmányait Marosvásárhelyen, közülük 680-an magyar nyelven. A Gólyafüzetet elsősorban a magyar anyanyelvű elsőéveseknek szánják, de a fennmaradó példányokat a román karok között is terjesztik. Az MMDSZ a felvételi ideje alatt információs irodát működtetett, egy hete a marosvásárhelyi Sapientia Hallgatói Önkormányzatával közösen rendeztek egy bemutatkozó estet. A hét végére az ötödik alkalommal Marosmagyarón megszervezett gólyatáborba mintegy hetven gólyát várnak. /Mészely Réka: Diákszövetség az elsőévesekért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./
2006. február 15.
Egyre feszültebb a viszony Marosvásárhelyen a Polgármesteri Hivatal és a Megyei Tanács vezetője között. Dorin Florea polgármester legutóbbi sajtótájékoztatóján súlyos vádakkal illette Lokodi Edit megyei tanácselnököt, többek között azzal, hogy ellopta a város vagyonát, hogy „felületes és infantilis közigazgatást” folytat, ami nem más, mint „nyilvános bohóckodás”. Szükség lenne beavatkozásra. A megbeszélést a megye önkormányzati életében a legnagyobb súlyt képviselő RMDSZ-nek kellene kezdeményeznie. A megyei RMDSZ szervezet gyengeségéről tesz tanúbizonyságot, ha nem meri kézbe venni ezt az ügyet. /Antalfi Imola: Ingyencirkusz a köz kárára. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./
2007. március 17.
A Duna Tv Kívánságkosár című műsorát március 17-én Marosvásárhelyről, a Kultúrpalotából közvetítik. A marosvásárhelyi születésű Pap Péter, a fő szervező Eu-Ro Sport Management Alapítvány vezetője elmondta, hogy a Duna tévé, a Szupernet tévé, az Euro Csillagai Kft. és a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal együttműködésében premierként kerül sor a helyi Kívánságkosárra. Céljaik között szerepel Marosvásárhely népszerűsítése a határokon túl, illetve a helyi művészek széles körű bemutatkozása. További tervek között szerepel a Kívánságkosár megszervezése Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is. /(b. i.): Kívánságkosár ma este! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
2007. május 22.
Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2007. május 24.
Marosvásárhelyre érkezett a Vatikánból kerékpárral visszatérő Ferkó Zoltán. Marosvásárhelyig 31 nap alatt összesen 2717 kilométert kerékpározott Ferkó Zoltán magyarországi tanár, aki a csíksomlyói búcsúra tart. Jövő héten a iasi-i római katolikus püspökségre látogat, és átnyújtja azt a beadványt, amelyet Rómában XVI. Benedek pápához is eljuttatott. Ebben a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel együtt az anyanyelvű misék engedélyeztetését kéri a moldvai csángók számára. „Kerékpáros zarándokutam célja, hogy segítsek abban a küzdelemben, amelyet a csángó közösség hosszú ideje vív a magyar nyelvű misék bevezetéséért. Meggyőződésem, hogy annak, amit a Szentírás, az alkotmány és nem utolsó sorban a józan ész diktál, előbb-utóbb meg kell valósulnia” – adott hangot reményének a 31 éves fiatalember, aki két éven keresztül a Bákó megyei Lábnyikon tanított magyar nyelvet. Ott ismerkedett meg az ellentmondásos helyzettel, hogy az egész faluban magyarul beszéltek – egyetlen hely kivételével. „Ez a hely sajnos a templom. De a Vatikánból kapott biztatások után remélem, hogy a felemás helyzet megoldódik” – mondta el Ferkó Zoltán. Tőkés András, a Bolyai Farkas Elméleti Gimnázium tanárának osztálya a város maroskeresztúri bejáratánál várta a zarándokot. A főtéren összegyűltek autogramot kértek Ferkó Zoltántól. A helyszínen pillanatok alatt megjelenő közösségi rendőrök a magyarországi állampolgár útlevelére voltak kíváncsiak. A rendfenntartók ellentmondást nem tűrő hangnemben felkérték, hagyja el a város főterét, és amennyiben a fogadtatására érkezőkkel akar beszélgetni, menjen be a plébánia udvarára, ahol Csató Béla főesperes várja. Az újságíró érdeklődésére, hogy Romániában melyik törvény alapján utasítanak ki közterületről valakit, aki a járókelőkkel és az újságírókkal beszélget, a közösségi rendőrök nem tudtak választ adni. „Nem az a baj, hogy az újságírókkal beszélget, hanem az, hogy sokan gyűltek össze” – próbált érvelni a mintegy tíz-tizenkét fős tömegre mutatva Moldován Péter közösségi rendőr, aki szerint a megjelentek nem kértek a városházán gyülekezési engedélyt. Kiss Dénes szervező azonban bemutatta az okiratot, melyben időben a helyi rendőrség tudomására hozták, hogy Ferkó Zoltán – a forgalmi tilalomra való tekintettel kerékpárját maga előtt tolva –a főtérre érkezik. /Szucher Ervin: Kérdőre vont zarándok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./
2007. június 27.
A Marosvásárhelyi Napok keretében a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a polgármesteri hivatal és az EMKE megyei szervezetének közös rendezvényén Hamvas Béla gondolataival megismerkedhettek meg a résztvevők. Szekeres Erzsébet, az LZSKE elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, Kozsik József színművész Hamvas Béla A bor filozófiája c. művéből részleteket adott elő. Az erre az alkalomra Budapestről hazaérkezett Kerekes Tóth Erzsébet népdalénekes is fellépett. /Bernád Ilona: Hamvas Béla borfilozófiájáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./
